A jóga a sanskrit „yoke” szóból származik, mely Egységet jelent, a gyakorló egyéni tudatának az univerzális, egységes Tudattal való egységére utal. Patandzsali több ezer éves jógikus rendszerének hetedik ága, a meditáció, a Tudat egységét szolgálja. A fizikai- és légzőgakorlatokkal, ászanákkal és pranayámákkal megerősített fizikai és pránikus testünk segítenek abban, hogy képesek legyünk érzékeinket tudatunk által irányítva befelé fordítani. Ekkor kezdődik az Elme „edzése”. A koncentráció elsajátítása lehetővé teszi tudatunk egyfókuszúvá válását. A meditációban a meditáló hagyja az állandóan áramló gondolati mintákat és érzelmeket lecsendesedni azáltal, hogy nem rájuk, hanem a mögöttük létező állandó tudatra összpontosít.

Várandós nőA jógikus hagyomány szerint a meditációnak hatalmas ereje van életünk átformálásában. Egy több ezer éves történet szerint egyszer Indiában egy királynő állapotos volt. A terhessége százhuszadik napja után, amikor a hagyomány szerint az inkarnálódni kívánó lélek az anya méhében alakuló kis emberi testbe költözik, egy látó figyelmeztette, hogy egy démon lelke költözött belé, aki gyötrelemmé teszi majd a trónörökös, és az ország életét is. A démon már az elkövetkező napokban pokollá tette a királynő életét, aki a 125. napon tanácsért a Nagy Guruhoz, szellemi tanítójához fordult. „Mester, tanítóm, kérlek áldj meg engem! Ami nekem megadatott, az az enyém. Ami az én karmám, az az én karmám.” A tanító azt tanácsolta, ettől a naptól kezdve meditáljon az Úr nevén, és végezzen önzetlen szolgálatot. A királynő ettől kezdve szegényeknek főzött, szolgált, mosogatott, a rászorulókat etette. Amikor gyermeke megszületett, mosollyan az arcán érkezett a világra, nyugott, meditatív gyermek volt. A királynő imája teljesen átalakította gyermeke lelkét és életét.

A méhen belüli időszakban minden leszülető Lélek „öröksége” megtisztítható. A jóga úgy tartja, a Lélek, amely Tiszta, Örök, és Egységes, a különböző életek között egyfajta kapszulában utazik. Mikor a Lélek elhagyja a testet, az ún. finomtest az, amely körbezárja a lelket, megőrzi az addigi életek ki nem egyensúlyozott cselekedetit, karmáját. Az új leszületésbe tehát mindannyian visszük magunkkal ezeknek a cseleketeknek a lenyomatait, amelyek „újrajátszására”, a feladatok megoldására lehetőséget kapunk életünkben. E lehetőségek akár sorozatos nehézségek, „önsorsrontó” döntések, lelket próbáló élethelyzetek formájában jelentkezhetnek, főként ha nem látjuk meg döntéseinkben a lehetőséget a fejlődésre. Az Édesanya, aki a várandósság idején, és főként annak 120. napja után meditál, és Lelkét az Egység felé fordítja, megtisztíthatja gyeremeke hozott karmáját, hogy az tiszta lappa indulhasson az életben.

A meditáció a szent kapcsolatban, anya és gyermeke között lehetővé teszi a legnagyobb ajándékot, amit egy ember egy másik embernek adhat.